Feketéné Beke Katalin kapcsolata a diakóniával akkor kezdődött, amikor a gimnáziumi nyári szünidőket egy berlini fogyatékosok evangélikus otthonában töltötte, ahol kisegítőként dolgozott.
A tiszafüredi otthonnal azóta van ismeretsége, mert az 1960-70-es években gyakori volt a csereüdülés és ő rendszeresen „beugrott” fordítani. 1979. május 21-én aztán megszületett az elhatározás: eleget téve az akkori vezetőnő Mártha Irén kérésének, aláírta a munkaszerződését.
Ő honosította meg az otthonban a lakók különféle aktív foglalkoztatását, közben megszerezte az óvodapedagógus diplomát.
Az ő nevéhez fűződik a „munkaterápiás csoport” megszervezése is. Az ő dolguk volt, hogy a kertben megtermesztett konyhakerti növényeket feldolgozzák a konyhára, előkészítsék a téli elrakáshoz.
26 évi foglalkoztatói múlttal a háta mögött a vezetőnő „testhez álló” munkakörrel bízta meg, azóta szociális és mentálhigiénés munkatárs. Feladatköre sokrétű, igyekszik az intézmény javára minden megtenni.
Az egyik evangélizáció során megtért, azóta még szorosabb lett kapcsolata lakókkal, akik szeretettel veszik körül, ügyes-bajos dolgaikkal naponta felkeresik. Számtalan pártfogót szerzett hazánkban és a határon kívül is, természetbeni és pénzbeli adományokkal gyarapítva ezzel az intézményt.
A kapcsolatok ápolásában is kiemelkedő munkát végez úgy az egyházi, mint hivatalos kapcsolatokban. A lakókat hamar a szívébe zárta: kezdetben néhány évig 4-5 lakót vitt haza, együtt fogyasztották az ünnepi ebédet, kis ajándékkal kedveskedett nekik. Ezáltal a családját is szocializálta, elfogadták őket. A közös karácsony példaértékű lett, mert több munkatárs is követte a példáját ezzel nagy örömöt szerezve lakóinknak.
Szolgálat- és segítőkész, szolgálatát alázattal végzi a fogyatékosokért úgy, hogy érdekeiket mindig szem előtt tartja.
forrás: diakonia.hu
You must be logged in to post a comment.