Célba értek a fürediek Kék vödörjei is

A két hetes gyűjtés után megteltek a Dorcas Segélyszervezet, a Magyarországi Református Egyház, illetve Szeretetszolgálat által a Szivárvány-ház Fogyatékosok Református Otthonába eljuttatott Kék Vödrök.  A Füreden és a környéken élők december 1 és 14 között adhatták le adományaikat az intézmény portáján.
Az adományok 30 vödödörbe, 8 dobozba, 12 zsákba fértek el. 15-én vasárnap Zsibóra a délelőtti istentiszteletre érkezett meg a Támogató Szolgálat mikrobusza, mely postás autóként eljuttatni hívatott az ajándékokat a városban lakó nehéz sorsú gyülekezeti tagoknak. Az előző évi adományúthoz képest, most „csak” ónos eső nehezítette a vödrök célba jutását, de a délelőtti istentiszteleten már részt véve hallgathatták meg Nt. Hőgye Gál Róbertó lelkész úr szolgálatát. / A 2011-ben készült beszámolót ide kattintva tekintheti meg/

Szűcs M Sándor az intézmény munkatársa szólt az egybegyűltekhez ” a Zsibói Bölény” születése előtt egy évvel  készített szószék elől. Köszöntésében kitért arra, hogy jó lenne ha minél kevesebben mondhatnák el magukról a Szilágyságban szerte a János 5:7-ben leírtakat: ” …Uram nincs emberem… „. Merj a másik embere lenni! ” Légy a másik embere”. A gyülekezeti tagok számára jókívánságait a Zsoltárok 20:2 alapján fogalmazta meg: ” Hallgasson meg téged az Úr a szükség idején, oltalmazzon meg téged”

Hőgye Gál Róbertó már visszajáróként említette a Szivárvány-ház munkatársait, hiszen közülük van aki másodjára /Kovács Péter/, van aki harmadjára /Kiss Gyula/ és olyan is aki szinte haza jár éppen oda, ahol ő szolgál. Ez egy ilyen „ahová te mégy oda megyek én is” kapcsolat, mely család és család, gyülekezet és gyülekezet, illetve gyülekezet és intézmény között kialakult az elmúlt évek során. Görcsös Évának az  intézmény vezetőjének külön megköszönte azt, hogy a gyűjtést ebben az évben is megszervezte Magyarországon, hogy a külhoni testvéreknek immár harmadjára gazdagabbá tegye a karácsonyát. Üdvözletét küldi, és Isten áldását kéri az adakozó munkatársak, ismert vagy ismeretlen adományozók életére. Reményét fejezte ki abban, hogy a nyár folyamán ismét füredi gondozottakat láthat vendégül egy hosszabb időre gyülekezete.

Az adományozó úton több érdekességet is megfigyeltek a „postások”. Láthatták a Meszest, de csak a Meszest fehérbe /jégbe/ öltözni, míg Zilah város utcái szárazon maradtak. Érmihályfalva- Tasnád-Zilah-Zsibó útvonalon számtalan ház udvarán perzseltek malacot az ott lakók. Az egyik háznál Érszakácsiban megállva fotózkodtak is a szalmával perzselt, több mint két mázsás disznó mellett.

Zsibó, Szilágygörcsöny, illetve Kusaly lelkészeitől hazafelé pedig Nagykárolyban álltak meg, a csodálatosan feldíszített, kivilágított  főtéren, és melegettek  a hatalmas tüzek mellett.

Ha Isten bűneinkre nem néz, és életünknek kedvez, jövőre ismét szívesen visszük az Otthon által gyűjtött adományokat zsibói testvéreinknek.

Szűcs M Sándor

[scrollGallery id=91]